udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1
találat
lapozás: 1-1
Névmutató:
Fülöp Sanyi
2003. október 25.
A Németországban élő, sepsiszentgyörgyi Gyertyánosi Csaba emlékezett 1956-ra és a megtorlásra. A Székely Mikó Kollégiumba /Sepsiszentgyörgy/ járt és csoportot alakított iskolatársaival. Beszéltem Bordás Attilával, Jancsó Csabával, Szász Farkassal, Demeter Szabolccsal, Sándor Csabával, Molnár Bélával. Elhatározták, hogy megpróbálnak valamit tenni. Azon is gondolkoztak, hogy fegyvert kellene szerezni, de erre nem került sor. Az egyik gyűlésükön Ütő Szabó Lajos javasolta, hogy a szervezetnek a neve legyen Székely Ifjak Társasága. Így született meg a SZIT név. 1957-ben megkoszorúzták Sepsiszentgyörgyön a negyvennyolcas hősök sírját. Amikor feltették a koszorút, előrohantak a lesben álló szekusok. A bíró a hírhedt Macskási alezredes volt, a marosvásárhelyi katonai törvényszéken ítélték el őket.Az ügyész mindegyikükre halált, illetve életfogytiglant kért. Nagyon nagy büntetést kaptak, tizennyolc, tizenöt, tizenkettő, tíz, nyolc, hat, öt évet. Szamosújváron a börtönben verték az embereket. Az őrök elállták a folyosókat, celláról cellára szedték ki a rabokat, összeverték, s vitték vissza a cellába. Már a folyosón verték őket, majd jött a verőszobába, ott állt két hóhér. A két legkeményebb őrt választották ki erre a szerepre. Az egyiknek a kezében korbács volt, a másiknál olyan egy méter nyolcvan centi hosszú husáng. A szoba közepén volt egy pad, oda kellett lefeküdni. Huszonötöt vertek a rabra. Visszafelé a cellába ugyanúgy verték a rabot folyosón álló őrök. Gyertyánosi Csaba félholtan ért vissza a cellába egy ilyen verés után, a társak vizesborogatást hoztak, de az nem ért semmit, napokon keresztül nem tudott ülni. Egyik társát, Fülöp Sanyit még jobban elverték. Megverték a talpát, a tenyerét, amely a háromszorosára dagadt, az ujjai úgy elvastagodtak a rengeteg veréstől, hogy nem tudott fogni. Heteken keresztül etették a többiek. Egyszer az egyik fiú kérte, hogy maradhasson a cellában, mert fázik, rosszul érzi magát, nem tud kimenni sétálni. Megfogták, bevitték a verőszobába, addig rúgták, s addig verték, hogy leszakadt a veséje, és hét végére meghalt. /Benkő Levente: "Ma is érzem azt a rúgást". = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
lapozás: 1-1